A szülő szeretné felkészíteni a gyermekét erre a szaladó világra, és ebben igaza van. Viszont legjobban úgy készíti fel, ha érzelmi biztonságot nyújt a gyermekének úgy, hogy sokat van együtt vele, elviszi magával a boltba, a fodrászhoz, a nagymamához, ahol segíteni kell valamiben. Ha segíthet répát, hagymát kihúzni a földből, cseresznyét szedni, lekvárt főzni. Ha EGYÜTT csinálnak valamit. Megtanulja észrevétlenül, hogy a boltban köszönünk, kérünk, a fodrász néni szerszámai nem játékszerek, hogy a nagyinak jó, ha behordjuk a fáját az eső elől. A répa, hagyma, és egyéb ennivalókkal való foglalatosság meg egyenesen szuperjó móka. Amikor eszi a lekvárt, és kint esik a hó, meg hideg van, de jó lesz visszaidézni a nyári időszakot, amikor mindez készült! Már nem is lesz olyan hideg a tél, és a havat is kellemesebb lesz lapátolni apával, EGYÜTT. A szülő, evés közben elmesélheti, hogy mit is kellett mindahhoz tenniük, amíg az üvegbe került a lekvár. Az élmények felidézése olyan kellemes érzésekkel tölti el mindkettőjüket, különösen a gyermeket, melynek során olyan érzelmek szabadulnak fel, amelyek kitörölhetetlenek lesznek, és amelyek egy szilárd bázis építőkövei lehetnek...akárcsak a hólapátolás. Arra pedig majd a kikelet idején- amikor elteszik aludni a hólapátot, meg a szánkót-, lesz jó visszagondolni, és újra elmesélve átélni-építőkövet csinálni.
Máté evangéliuma
A fenntartó pedig azért igyekszik több mindent kínálni az óvodai életben: angol, német tanítás, jazzbalett, zeneovi, stb., hogy a szülő, oda vigye gyermekét, ahol több lehetőség van az ÉLETre való felkészítéshez.
Mindenkinek igaza van, csak egyben tévednek. A gyermek, az gyermek, és szüksége van több órányi rohangálásra és ordibálásra ahhoz, hogy egészségesen fejlődjön testileg, és lelkileg. Ha még óvoda után, 5 órakor beadjuk valamilyen foglalkozásra, mikor lesz ideje rohangálni, és ordibálni? Persze, igen, mondhatjuk, hogy azért van az óvoda, ott van minderre idő, egész nap. Igen, de akkor mikor visszük el a boltba, mikor húzzuk ki a répát, hagymát, mikor főzünk vele lekvárt? Mikor vagyunk VELE???
Vekerdy Tamás könyveiben- amelyeket mindenkinek szívből ajánlani tudom, és aki közel él hozzám, annak szívesen kölcsön is adom-,ezekről ír. Az ő szava a "topmenedzser", tőle vettem kölcsön, amit őszintén remélek, hogy nem vesz tőlem zokon.
Vekerdy Tamás:Jól szeretni - Tudod-e, hogy milyen a gyereked? Kulcslyuk Kiadó, 2013.
Egyszóval: ha én mostani, kisgyermekes szülő lennék, és
lenne választási lehetőségem, azt az óvodát választanám, ahol engedik a
gyermeket tapasztalni, hozzásegítik ahhoz, ahol szeretik önmagáért, ahol nem
fejlesztik, mert az nem kell /nem SNI-s/, ahol szabad szaladgálni, mindenfélét
kipróbálni, ahol az óvónéni fejből mesél, mert akkor látszik a szemén a mese,
ahol báboznak, énekelnek teli torokból, azt játszik, amihez kedve van, és
elérhető közelségben hagyják azokat a szerszámokat, amelyekkel kifeljezheti önmagát,
kifestheti, kimázolhatja a papírt, gyurmázhat, és ahol akkor is kitennék a
rajzát, munkáját, ha nem olyan szép.
Hogy a többi szülő azt gondolja, nem vagyok normális, vagy
rosszat akarok a gyerekemnek.....hát az az ő dolga.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése